A tartalom ereje: Hogyan emeljük információs oldalaink színvonalát?
A tartalom számít! A tartalom mindennek az alapja. Sajnos azonban az információs weboldalak szövegei gyakran hagynak kívánnivalót maguk után. Bár csodaszerek nem léteznek, vannak olyan jól bevált, gyakorlati módszerek, amelyekkel jelentősen javíthatunk a szövegezés minőségén, és segíthetünk a látogatóknak, hogy valóban megtalálják, amit keresnek.
Bár manapság a webalkalmazások és a webshopok uralják a közbeszédet, az internet nagy része továbbra is információközpontú. Legyen szó egy márkát népszerűsítő marketingoldalról vagy egy tudásbázisról, a webet még mindig a szavak mozgatják. Ezek az oldalak azonban két komoly akadályba ütköznek:
Az olvasási kedv hiánya: A felhasználók a weboldalak tartalmának alig 20-28%-át olvassák el ténylegesen.
A szakértelem hiánya: A legtöbb online tartalomkészítő nem rendelkezik profi írói készségekkel, ami rontja a végeredmény minőségét.
Egy ideális világban hivatásos szövegírók gondoznák az oldalainkat, de a valóságban – főleg a nagyobb szervezeteknél – ez ritka. Ehelyett az intézmény minden szegletéből érkező, eltérő hátterű munkatársak publikálnak tartalmakat, ami óhatatlanul a színvonal felhígulásához vezet.
A panaszkodás azonban nem visz előre. Mit tehetünk tehát, ha több tucatnyi laikus szerző munkáját kell összehangolnunk és javítanunk?
Vegyük sorra azt a négy technikát, amelyek – bár külön-külön sem csodaszerek – együttesen alkalmazva gyökeresen megváltoztathatják egy weboldal minőségét és hatékonyságát.
1. Technika: Biztosítsunk képzést a tartalomkészítőknek
Tapasztalataink szerint a legtöbb szerkesztői tréning kimerül abban, hogy megmutatják, hogyan kell kezelni a weboldal motorját (CMS). Arra azonban ritkán térnek ki, mitől is lesz jó egy online szöveg. Ha pedig tartanak is ilyen képzést, az általában egyszeri, élő oktatás formájában történik.
Bár az élő prezentációknak is megvan a helyük, számos hátránnyal járnak: nehéz őket megszervezni, és minden új belépőnél meg kellene ismételni a folyamatot. A legfőbb gond mégis az, hogy a tanultak gyorsan kikopnak, ha valaki nem kezdi el azokat azonnal és napi szinten alkalmazni – így a szerzők hamar visszatérnek a régi, megszokott írási stílusukhoz.
A tartalomkészítőknek valójában egy bármikor elővehető, könnyen hozzáférhető segédletre van szükségük, amely munka közben is kéznél van. Ezt a tudástárat érdemes gyakorlatias, rövid modulokra bontani, amelyek a mindennapi munka során felmerülő konkrét kérdésekre adnak választ. Például:
Keresőoptimalizálás (SEO): Hogyan tegyük láthatóvá az oldalt a Google-ben?
Akadálymentesség: Hogyan válhat a tartalom mindenki számára elérhetővé?
Struktúra: Hogyan építsük fel logikusan a szöveget?
Címadás: Hogyan írjunk figyelemfelkeltő és lényegre törő címeket?
Felhasználói élmény: Hogyan tegyük vonzóbbá és olvashatóbbá a tartalmat?
Célszerű minden modult önálló egységként kezelni, amelyek feldolgozása mindössze néhány percet vesz igénybe. Az anyagot érdemes rövid videókkal és jól követhető útmutatókkal színesíteni. Emellett elengedhetetlenek az ellenőrző listák (checklistek) is, amelyek segítenek a szerzőknek, hogy írás közben egyetlen fontos lépésről se feledkezzenek meg.
2. Technika: Tegyük felelőssé a tartalomkészítőket
Ha a szerzők nem érzik sajátjuknak a tartalmat, kevésbé lesznek motiváltak a minőség fenntartásában. A felelősségvállalás hiánya szinte borítékolja a színvonal romlását.
A megoldás kulcsa, hogy a weboldal minden egyes aloldalához rendeljünk egy konkrét felelőst. Sőt, érdemes a szerző elérhetőségét is feltüntetni az oldalon, hogy a látogatók közvetlenül tőle kérdezhessenek. Ez a fajta nyilvánosság ösztönzőleg hat: a tartalomkészítő törekedni fog arra, hogy az információk mindig naprakészek legyenek, és a szöveg minden felmerülő kérdésre választ adjon.
Bár a javaslat ellenállást válthat ki – hiszen a munkakörök és a feladatok folyamatosan változnak –, éppen ez igazolja a módszer szükségességét. Konkrét gazda híján ugyanis a távozó kollégák után maradt „árva” oldalak gyorsan eljelentéktelenednek. Ez vezet a tartalom fokozatos „elértéktelenedéséhez”, amikor az oldal megtelik felesleges, elavult vagy semmitmondó információkkal (ez az úgynevezett ROT-hatás).
A tartalom frissességének és relevanciájának megőrzése tehát alapvető elvárás, ez pedig közvetlenül elvezet a következő fontos lépéshez.
3. Technika: Átlátható szabályrendszer kialakítása a tartalomkezelésben
A weboldal tartalma csak akkor maradhat naprakész, ha rendszeresen felülvizsgálják. Ehhez olyan egyértelmű szabályokra és ösztönzőkre van szükség, amelyek rásarkallják a szerzőket a saját oldalaik karbantartására.
Hatékony módszer, ha a belső szabályzatban rögzítjük: a nem megfelelően gondozott tartalmak automatikusan archiválásra kerülnek. A feltételeket mi szabhatjuk meg: kiköthetjük például, hogy egy oldalnak el kell érnie egy bizonyos látogatottsági szintet vagy aktivitást (ezzel arra motiválva a készítőket, hogy figyelemfelkeltő és világos címeket adjanak). De akár a gyenge keresőmotoros helyezést is megjelölhetjük törlési okként.
Minimumfeltételként azonban mindenképpen elő kell írni a rendszeres időközönkénti ellenőrzést. Ennek gyakorisága a tartalom jellegétől függ: míg egy pörgős híroldalnál sűrűbb, addig a lassabb változású oktatási vagy hivatali portáloknál általában az éves felülvizsgálat is elegendő.
Ha egy oldal nem teljesíti a feltételeket – például a megadott határidőig nem nézik át –, egyszerűen ki kell venni a navigációból és a belső keresőből, hogy ne rontsa az oldal összképét. Megoldás lehet az is, ha ilyenkor egy figyelmeztető szalaghirdetést (bannert) helyezünk el az oldalon, amely jelzi: a tartalom elavult lehet, és a friss információkért a felelőshöz kell fordulni. Ez a nyilvános jelzés garantáltan gyors frissítésre ösztönzi majd a szerzőt.
A felülvizsgálat alapja lehet a negatív felhasználói visszajelzés is, ami egyben át is vezet minket a minőségbiztosítás utolsó lépéséhez.
4. Technika: Adjunk érdemi visszajelzést a szerzőknek
A tartalomkészítők munkáját leginkább kérdőívekkel segíthetjük. Ezeket elhelyezhetjük az oldal alján vagy a tartalomba építve, hogy megkérdezzük a látogatókat: megtalálták-e, amit kerestek, vagy hiányoltak-e valamilyen információt.
A vélemények gyűjtésének másik hatékony eszköze a közösségi média figyelése. A csatornák monitorozásával pontosabb képet kapunk arról, hogyan fogadják a tartalmainkat, és miről beszélnek az emberek. Ez segít azonosítani a javításra szoruló részeket, és rávilágít azokra a témákra, amelyek a leginkább megszólítják a közönséget.
Emellett elengedhetetlen az oldalstatisztikák rendszeres elemzése is. Itt látszik igazán, melyik aloldal teljesít jól, és melyik nem – érdemes kiemelten figyelni az oldalon töltött időre, a forgalomra és a keresőben elfoglalt helyezésekre. Ezek az adatok megmutatják, hol van szükség beavatkozásra, és mi az, ami valóban érdekli a látogatókat.
Bármelyik módszert is választjuk, a kapott információkat meg kell osztanunk a szerzőkkel, hiszen egy gyengébb értékelés remek ösztönző a javításra. Sőt, tovább is mehetünk: a legsikeresebb szerzőket vagy a legtöbbet fejlődő oldalakat jutalmakkal, elismerésekkel is díjazhatjuk.
A rendszer egységesítése
Ahhoz, hogy ezek a módszerek valóban működjenek, érdemes egy központi vezérlőpultot (dashboardot) létrehozni a tartalomkészítők számára. Itt mindenki egy helyen láthatja a hozzá tartozó aloldalakat, azok teljesítményét, és azonnal kiderül, melyik tartalom népszerű, és melyik szorul javításra.
A felület tetején külön kiemelhetjük a sürgős teendőket: például azokat az oldalakat, amelyek a felülvizsgálat hiánya vagy a negatív visszajelzések miatt az archiválás sorsára jutnának. Végül a szakmai támogatást is közvetlenül ide integrálhatjuk: rövid, gyakorlatias tippekkel és részletesebb útmutatókkal segíthetjük a szerzőket a munka közben felmerülő kérdések megválaszolásában.
Ez a megközelítés ugyan nem csodaszer a gyenge minőség ellen, de stabil keretet ad a fejlődéshez – különösen olyan nagy portáloknál, ahol sok nem szakmabeli szövegíró dolgozik. E négy technika együttes használatával garantálhatjuk a színvonalas tartalmat és a felhasználók elégedettségét.
